�jjel-nappal arra v�rok, hogy egyszer m�g veled legyek,
hogy szivem megnyugodjon, �s egy percre boldog legyen.
Kin�zek az ablakon, l�tom a Holdat ragyogni,
�rzem a k�nnycseppeket arcomon lefolyni.
Ha itt lenn�l �s megk�rdezn�d, mi bajom,
csak annyit mondan�k, hi�nyzol nagyon.
Ha majd �rzed a m�jus illat�t,
ha meghallod a kismad�r dal�t,
ha l�zba ejt egy sz�p tavaszi est,
ha a sz�ved f�lve remegni kezd,
ha egy kis levelet cs�kolsz l�zasan,
ha �jjeleket t�ltesz �lmatlan,
ha s�rva fakadsz majd egy b�s �neken,
akkor tudni fogod, mi is a Szerelem!
A szerelem olyan, mint egy �lom,
n�ha sz�p, n�ha f�jdalom,
igaz�n , csak egy valakit lehet szeretni,
ojat ki lehet hogy t�ged sose fog szeretni.
F�j olyant szeretni, akit nem �rhetsz el,
aki szinte azt sem tudja, hogy l�tezel.
Tudni, hogy nem kellett�l neki, �rezni,
hogy m�s is ,,szereti", olyan aki el is �rheti.
Nem mondom, hogy szeress,
azt se hogy gondolj n�ha r�m.
Mert ha sz�ved nem ezt s�gja,
hi�ba is mondan�m.
Szeretn�m sz�vemet kit�pni
s vir�g helyett az ablakodba tenni.
Hogyha l�tn�d hervad� sz�vemet,
akkor elhinn�d, hogy igaz�n szeretlek.