.Csorba Piroska: Mes�lj r�lam

Mes�lj anya,
milyen voltam,
amikor m�g kicsi voltam?
Az �ledbe hogyan b�jtam?
�s tehozz�d hogyan sz�ltam,
amikor nem volt besz�dem?
Honnan tudtad, mit k�v�nok?
Megmutattam a kezemmel?

Mes�lj r�lam!
Hogy szerett�l?
Engem is karodba vett�l,
meleg tejeddel etett�l?
Ak�rcsak a testv�remet?
Gy�ny�rk�dt�l akkor bennem?
�gy nevezt�l: kicsi lelkem?

�s amikor m�g nem voltam,
a hasadban rugdal�ztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen sz�pen �nekelek?
Sejtetted, hogy kisl�ny leszek?

Mes�lj anya,
mes�lj r�lam!
Milyen lettem,
amikor m�r megsz�lettem?
Sokat s�rtam
vagy nevettem?
T�nyleg nem volt egy fogam sem?

Ha �n nem �n lettem volna,
akkor is szerett�l volna?

Any�k napja
(n�pk�lt�s)

M�r megj�tt�nk ez helyre,
Any�nk k�sz�nt�s�re.
Any�m, l�gy rem�nys�gben,
K�sz�ntlek eg�szs�gben!

Amennyi a z�ld f�sz�l,
�gen ah�ny csillag j�r,
M�jusban a sz�p vir�g:
Annyi �ld�s sz�lljon r�d!

We�res S�ndor: Buba �neke

�, ha cinke voln�k,
�tra keln�k,
h�mp�lyg� sug�rban
�nekeln�k –
minden este
morzs�ra, buz�ra
visszasz�lln�k
any�m ablak�ra.

�, ha szell� voln�k,
mindig f�jn�k,
minden b� kab�tba
beleb�jn�k –
ny�ri �jen,
feh�r holds�t�sben
elcsituln�k
j� any�m �l�ben.

�, ha csillag voln�k
kerek �gen,
csorogna a f�ldre
s�rga f�nyem –
jaj, de onnan
vissza sose j�rn�k,
any�m n�lk�l
mindig s�rdog�ln�k.

P�kolitz Istv�n: Any�mnak

Hogyha vir�g lenn�k,
�leln�lek j� illattal;
hogyha mad�r lenn�k,
dics�rn�lek zeng� dallal;
hogyha mennybolt lenn�k,
aranynappal, ez�st holddal,
beragyogn�m �letedet csillagokkal.

Vir�g vagyok: �kes,
piros szirm�, gy�nge r�zs�d,
mad�r vagyok: f�nyes
dalt f�ty�l� cs�pp rig�csk�d,
eged is: sz�ps�ges
aranynappal, ez�stholddal,
beragyogom �letedet csillagokkal.

Don�szy Magda: Aj�nd�k

Sz�nes ceruz�val
rajzoltam egy k�pet,
any�k napj�n reggel,
�desany�m n�ked.

Lerajzoltam �n egy
aranyos madarat,
aranyos mad�rra
aranyos tollakat.

Elk�sz�lt a mad�r,
Nem mozdul a sz�rnya…
Pedig hogyha tudna,
a v�lladra sz�llna.

Eldaloln� cs�ndben
ten�ked egy dalban,
amit any�k napj�n
mondani akartam.
 

Don�szy Magda: Any�k napj�n

Tavaszodik, kis kertemben
kiny�lik a tulip�n.
Ragyognak a harmatcseppek
any�k napja hajnal�n.

Kiny�lott a bazsar�zsa,
k�k nefelejcs, tulip�n,
neked adom any�k napj�n,
�des-kedves anyuk�m.

Don�szy Magda: �desany�mnak

Te vagy a nap
fenn az �gen.
�n kis vir�g
meser�ten.
Ha nem lenne
nap az �gen,
nem ny�lna ki a vir�g.
Vir�g n�lk�l
de szomor�
lenne ez a
nagy vil�g.
 

Csan�di Imre: Mi van ma, mi van ma?

Mi van ma, mivan ma?
�desany�k napja
P�r sz�l vir�g a kezemben:
�desany�m kapja.

Azt is az�rt adja,
aki szorongatja:
�desany�m, �desany�m
j� sz�vvel fogadja!

Nad�nyi Zolt�n: Anyu

Tudok egy var�zssz�t,
ha �n azt kimondom,
egyszerre elm�lik
minden bajom, gondom.

Ha k�v� keser�,
ha m�rt�s savany�,
csak egy sz�t ki�ltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindj�rt porcukor hull
k�v�ba, m�rt�sba,
csak egy sz�ba ker�lt,
csak egy ki�lt�sba.

Keser�b�l �des,
rosszb�l csuda j� lesz,
s�r�sb�l mosolyg�s,
olyan csuda-sz� ez.

„Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiab�lom,
most semmi baj nincsen,
m�gis meg nem �llom.

Csak l�tni akarlak,
Anyu, f�nyes csillag,
l�tni, ahogy j�ssz, j�ssz,
mindig j�ssz, ha h�vlak.

L�tni siets�ged,
angyal szel�ds�ged,
odab�jni hozz�d,
meg�lelni t�ged.

Horv�th Istv�n: Anyanyelvemben �rizlek t�ged

Any�m a hangod nem hallom t�bbet.
Anyanyelvemben �rizlek t�ged.
Szavaid sz�vem m�ly�n d�b�r�gnek.
�gy zengik vissza a mindens�get,
ahogy azt t�led sz�val tanultam.
Kis n�p nyelv�n, de Any�m, ti�den.
Any�m vagy, s �n is fiad, ki voltam.
Ez nem sz�gyenem se b�szkes�gem.
Any�m vagy! Most m�r csak a szavakban!
S, hogy t�bb� hangod, jaj, nem hallhatom,
dr�g�bb a szavad, m�lyebben dobban.
Nincs a f�ld�n oly kincs, se hatalom,
mely megfolythatna fiad ajk�n.
D�dunok�d is �rzi „V�nany�t”.
Nem kell el�tted pirulnunk, Any�m,.
Meg�rizz�k, mit ajkad r�nk hagyott.

L�tay Lajos: �desany�m, mit seg�tsek?

�desany�m mit seg�tsek?
Cukrot t�rjek? Hozzak lisztet?
Megp�rk�ljem t�n a k�v�t?
Elszaladjak hagymasz�r�rt?
Neked sz�z �s sz�z a dolgod,
m�g eb�d�nk egybehordod;
m�g az asztal megter�tve,
csak te f�radsz, te s megint te!
�mde �n nem hagylak t�ged,
t�tlen mint is n�zhetn�lek?
S �pp ma van l�m neved napja,
h�t �gy �ld meg, mosogatva?
�desany�m, mit seg�tsek,
hogy ne f�radj, l�gy mind frissebb?
Megtenn�k �n mindent �rted,
minden gondt�l k�m�ln�lek.
Hogy vid�man �lj sok�ig,
s ifjan l�sd meg unok�id.

K�d�r J�nos: Any�knak

�desany�m, any�m, any�csk�m,
mened�kem, kedvem, sz�p orc�m,
v�g napom, csillagom, vir�gom,
fogadd el szer�nyke vir�gom.
�desany�m, any�m, any�csk�m,
anyuk�m, �desem, j� mam�m,
kenyerem, illatom, vir�gom,
fogadd el szer�nyke vir�gom.
�desany�m, any�m, any�csk�m,
anyuk�m, �desem, j� mam�m,
mened�kem, kedvesem, sz�p orc�m,
v�g napom, csillagom, vir�gom.
Kenyerem, illatom, vir�gom,
fogadd el szer�nyke vir�gom:
ha megteszed �n is vir�gzom.
Ha megteszed �n is vir�gzom.

�prily Lajos: A kertbe ment

Uram, �n nem tudom, milyen a kerted,
a vir�gosod �s a p�zsitod,
�n nem tudom, vir�gok �ltet�s�t,
�gy�saidban hogy igaz�tod.
Csak azt tudom, hogy kend�j�t levetve
j�niusi vas�rnap hajnal�n,
beteg l�b�val �s beteg sz�v�vel
b�natosan kertbe ment any�m.
Uram, tele volt imm�r f�lelemmel,
sokszor riaszt� �rny�k lepte meg,
de szigony-eres, �rdes k�t kez�vel
m�g gyoml�lgatta volna kertemet.
A kicsi teste csupa nyugtalans�g,
s most elgondolni nem tudom, hogy �l.
Vir�gosodban k�ny�r�lj meg rajta,
hogy szeg�ny ne szenvedjen t�tlen�l.
Mez�iden ne csak vir�gmagot vess,
vir�gaid k�z� vegy�ts gyomot,
hogy any�m keze gyoml�lhassa kerted:
asphodelosod �s liliomod.

Fazekas Anna: K�sz�nt�

Hajnalt�jban napra v�rtam,
h�s harmatban t�rdig j�rtam,
szell� sz�rny�t bontogatta,
sz�ghajamat f�lborzolta.
Hajnalt�jban r�tre mentem,
harmatcseppet szedegettem,
poh�rk�ba gy�jt�gettem,
nefelejcset beletettem.
Hazamentem, elpirultam,
�desany�m mell� b�jtam,
egy sz� sem j�tt a nyelvemre,
k�nnyem hullt a nefelejcsre.
�desany�m meg�rtette,
kicsi l�ny�t �lbe vette,
s�r� k�nnyem lecs�kolta,
kedve sz�val, l�gyan mondta:
„Be sz�p verset mondt�l, lelkem,
be j� is vagy, kicsi szentem!"
S nyakam k�r� fonva karj�t
�nnepelt�k any�k napj�t.

�prily Lajos: F�lt�l, any�m?

S�rod k�r�l harc volt, hadn�p rohant,
vad �tk�zetben reszketett a hant.
F�lt�l, any�m? �s gondolt�l-e r�m?
Te nem f�lt�l, csak f�ltett�l any�m.

Dsida Jen�: H�laad�s

K�sz�n�m Istenem az �desany�mat!
Am�g � v�d engem, nem �r semmi b�nat.
K�r�lvesz virraszt� �ld� szeretettel,
�rtem �jjel-nappal dolgozni nem restell.
�ldott teste, lelke csak �rettem f�rad,
K�sz�n�m Istenem az �desany�mat!
K�sz�n�m a lelk�t, melyb�l reggel, este
im�ds�g sz�ll Hozz�d, gyermek��rt esdve.
K�sz�n�m a sz�v�t, mely csak �rtem dobban
itt e f�ld�n senki sem szerethet jobban! –
K�sz�n�m a szem�t, melyb�l j�s�g �rad,
Istenem k�sz�n�m az �desany�mat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az �rva,
Aki oltalmadat, vigaszodat v�rja.
Leborulva k�rlek: gondod legyen r�juk,
Hiszen szeg�nyeknek nincsen �desanyjuk!
Vigasztald meg �ket �ld� kegyelmeddel,
Nagy-nagy b�natukat takard el, temesd el!
�ldd meg �desany�m j�r�s�t-kel�s�t,
�ldd meg k�nnyhullat�s�t, �ldd meg szenved�s�t!
�ldd meg im�ds�g�t, melyben el nem f�rad,
�ldd meg k�t kezeddel az �desany�mat!
Halld meg j� Istenem, legbuzg�bb im�mat:
K�sz�n�m, k�sz�n�m az �desany�mat!

M�cs L�szl�: Az any�nk

Hej, ti v�ndor v�n leg�nyek,
sorsosim, v�g aggleg�nyek!
Hejehuj�s cig�ny �let,
a mi sorsunk: d�rid�,
v�rz� sz�vet �m�t�.
Hideg f�szek ami f�szk�nk,
A sz�v�nkbe ha belen�z�nk,
kurjantunk �s f�ty�r�sz�nk,
ne hallja meg senki sem,
hogy b�g bent egy requiem.
�s egy este l�mpa lobban,
szellem-sz�rnyon, halk-titokban,
z�rt ajt�kon �t betoppan,
sz�ve szirm�t sz�rja r�nk,
ami �des j� any�nk.
R�nk tekint vir�gszem�vel,
ajka sz�l b�lcs�-zen�vel:
s mint sziv�rv�ny, �gy hull sz�jjel
minden �larc, �m�t�
l�tty, vir�g �s d�rid�.
Visszavedl�nk j� gyereknek
s karj�n b�lcs�s szeretetnek,
m�lyr�l, m�lyr�l megerednek
tiszta, r�gi k�nnyeink,
tengerm�lyi gy�ngyeink.
O a j�s�g, szem-bec�z�s,
csak csicsijj�z, cs�kol, n�z: �s
vad sz�v�nkben minden v�rz�s,
b�bor-csermely elapad,
�tkos �nek elakad.
Mosolyg�sa �des �nnep:
r�vil�g�t minden b�nnek
gy�ker�re: mint kit�nnek
este mint a csillagok,
hogyha holdjuk f�lragyog.
Megvigasztal, f�lmagasztal,
illatos lesz l�mpa, asztal,
megtel�nk a szent malaszttal,
�s elalszunk �desen,
csoda-csoda csendesen...

Erd�lyi J�zsef: Anyai sz�

Vert�k a fecskef�szkeket,
az ist�ll� eresz alatt,
k�noztuk �s csaptuk a f�ldh�z
a kopasz fecskefiakat.
Nem hatottak meg a kifosztott
madarak sikong�sai, -
j�tszottunk... Van-e k�l�nb j�t�k,
mint �letekkel j�tszani?...
Egy kisfecsk�t �n hazavittem,
hogy any�mnak megmutatom –
A sz�vemet cser�ltem el
azon a v�gzetes napon,
az �n �rtatlanul kegyetlen,
�ld�kl� gyermeksz�vemet...
Any�m is jobban tette volna,
ha nem sz�lt volna engemet!
Nem b�ntott, csak azt mondta, hogy
a fecske Isten madara,
s aki b�ntja, azt megveri
az Isten t�zes ostora.
Azt k�rdezte: hogy esne n�kem,
ha megfogna egy �ri�s,
s kit�pn� a k�t kezemet,
mikor nem is voln�k hib�s?...
Tanyasi j�tsz�t�rsaimnak
elmondtam: mit mondott any�m,
de f�lrel�ktek. Nem fogott
rajtuk a j�mbor tudom�ny.
Magam is maradtam, kis tud�s,
egy j�t�kommal kevesebb,
k�t kezem tiszt�bb, mint a m�s�,
de a k�t szemem k�nnyesebb...
Mi�rt is tan�tott j�ra, sz�pre?
Mi�rt nem mondta, hogy �ld, csak �ld,
ne sajn�ld a kicsit, a gyeng�t,
mert az er�sek� s F�ld,
kiknek sz�v�ben nincs b�nb�nat,
se irgalom, se kegyelem!...
Fegyverrel b�rj�k a vil�got,
�s �nnekem nincs fegyverem.

Nincs fegyverem m�s, csak a sz�,
�s nem hallgat r�m a vil�g,
nem hallja meg, hogy sikoltoznak
fiaik ut�n az any�k.
Nem hallja, hogy siratja rablott
szerelmes a szerelmes�t, -
egy neveletlen, �ri�s,
vad gyermek az emberis�g.
Ki f�kezi meg ezt a j�tsz�,
gyilkos �ri�sgyermeket?
Ki fogja �gi tudom�nyra
a durva n�pvez�reket? –
Anyai sz�! Angyali sz�zat,
isteni fegyver, t�zesen
sz�llj sz�vr�l sz�vre, sz�jr�l sz�jra,
se is n�mulj el sohasem!...

�ld�s

Ah�ny vir�gsz�l van
Ott k�nn a hat�rban,
Ah�ny f�nyes csillag
Ny�ri �jszak�ban,
Oly sok �vig �ljen
Any�m boldogs�gban.
Ah�ny mad�r dalol
A vir�gos r�ten,
Ah�ny j� ember van
Sz�les e vil�gon
�des j� any�mra
Annyi �ld�s sz�lljon.

Tak�cs Ir�n: Az �desanya

Ha beteg vagy, f�radt,
�s ha gy�t�r a b�nat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az �gyad.
Szeresd ez�rt nagyon
Az �desany�dat!
Sokszor bizony rossz vagy,
Tal�n nem is l�ttad
Mikor a k�t szem�n
K�nnyek vontak f�tylat.
Tiszteld ez�rt nagyon
Az �desany�dat!
� mindig gondol r�d,
Megvarrja a ruh�d,
Eg�sz nap dolgozik,
K�s� estig f�rad.
Tiszteld, szeresd ez�rt
Az �desany�dat!
Gondolj mindig arra,
Hogy a legdr�g�bbat
Addig kell szeretni,
M�g melletted �llhat.
Tiszteld, szeresd ez�rt
Az �desany�dat!

Gyermeki k�sz�nt�

A h�vir�g feh�r csillag,
Vele a tavasz kacsingat,
K�k csillag az ibolya,
O a tavasz mosolya.
Ah�ny vir�g van a r�ten,
Sz�ml�lj te is annyit �vben,
S mint a vir�g maradj vid�m
�s fiatal, �desany�m!
�llj meg v�ndor!
L�gy ak�rhol,
Tarts�l vel�nk,
Any�kat k�sz�ntj�k
�let�kre �ld�st k�r�nk,
Kiket �gy szeret�nk.
Isten adjon minden j�t,
Meghallgatva a gyermeki sz�t:
�ltesse az any�kat,
Fogadj�k a h�l�nkat.

Szeresd �desany�dat

O az, aki halkan
B�lcs�d f�l� hajol,
O az, aki neked
Altat� dalt dalol.
Megmosdat, megf�rdet
Megf�s�l sz�pen,
T�nd�r mes�t mond
L�gy t�li est�ken.
Amikor beteg vagy
O az, aki �pol,
K�t szem�ben mennyi
Agg�d�s, gond l�ngol.
O az, aki mindig
Im�dkozik �rted
Nincs, �h nincs hat�ra
Nagy szeretet�nek.
Tele van a lelke
�rted �g� f�nnyel,
Ne b�ntsd meg �t soha
Engedetlens�ggel.

Az anya

Source : tchounette.centerblog.net sur centerblog.