Izz� v�r�s sz�v a nap, a reggeli �g t�v�n
L�ktet�se megcsillan a f�ld harmatos k�v�n.
�szi ruh�t hullat� sz�nes tarka f�kon

Kicsi mad�r didereg, egy hajladoz� �gon.
Cs�ppnyi feje legubbasztva, sz�rnya �sszez�rva
Rem�nykedve f�l-f�lpillant, a nap meleg�t v�rja.
S l�m az erd� t�ls� v�g�n ny�jt�zik a pirkadat
A s�t�ts�g szertefoszlik, h�re-hamva sem maradt.
Vir�gszirmok ny�lnak m�hek, lepk�k sz�llnak
Utols� korty�t issz�k, az elm�l� ny�rnak.
Szell�k sz�rnya cs�p�ss� v�lt, a napsug�r gyenge
A ny�r vir�gpor z�szlaja m�lyen leeresztve.
Mint a hold fogytak el, az izzaszt� napok
S kir�lys�guk elj�tt�t �nneplik a fagyok.
A term�szet lassan lehunyja szem�t, s takar�j�t v�rja
Hossz� �lma ut�n k�sz�nti majd, a tavasz kis vir�ga

Fjodor Tyutcsev:

R�lad �lmodom
R�lad �lmodtam az �jjel,
Vak�t�an ragyogt�l angyali f�nnyel.
Fel�m ny�jtottad a kezed,
K�rt�l, hogy menjek veled.
Megfogtam a kezed, az �g fel� rep�lt�nk sz�rnyadon,
Kereszt�l szerelmes �lmokon.
Meg�lltunk egy felh�n �s csak n�zt�l r�m,
S v�gigs�p�rt rajtam egy �rzelemhull�m.
Barna szemed f�nyesen sug�rzott,
Amelyet m�g szemem nem l�tott.
Kicsit elt�volodtak egym�st�l az ajkaid,
Mintha mondani szerett�l volna valamit.
Gyeng�den meg�rintetted a kezem,
S tudtam, hogy ez m�r a szerelem.
K�zelebb h�zt�l, jelezve, hogy ne f�ljek t�led,
Alig hittem, hogy ott �llok el�tted.
F�lig lehunytad a szemed, egyre csak k�zeledt�l,
�t�lelted a derekam, m�lyen a szemembe n�zt�l.
�tkaroltam a nyakad, sejtettem mi lesz a folytat�s,
Magadhoz szor�tott�l er�sen, nem maradt el a hat�s.
Ajkad lassan az ajkamhoz �rt,
�gy �reztem ez mindent meg�rt.
Cs�kolt�l �desen, karodba olvadtam,
S �gy �reztem v�gre nem �lmodtam.
Karjaidb�l m�r ki nem v�gyom,
De mi ez? Az �gyamban fekszem �s a plafont l�tom.
Szomor�an fels�hajtok, s behunyom a szemem,
Fel�bredtem, folytat�dik a gy�trelem.
Sz�vem hevesen vert, k�nzott az �lom,
Cs�kod eml�ke forrott a sz�mon.
De ez mi�rt csak egy �lom?
Cs�kodra az �lel�sedre v�gyom.
De te nagyon messze vagy,
S ez csak egy sz�p �lom marad.

Wass Albert: Sz�vpalota titka

Minden sz�vnek van egy csodakertje,
A kert k�zep�n van egy palota,
S minden palot�ban egy fekete szoba.

A fekete szob�ban Csontv�zember �l.
S�t�ten. Egyed�l.
N�ha a palota zsivaj�ba,
S a tavaszodba beleheged�l.

Olyankor �sz lesz: v�gyak, �lmok �sze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Sz�vedbe mintha ezer k�s has�tna:
Zokog, zokog a csontv�zembered.)

Idegen szemekt�l kacag�ssal v�ded,
Jaj csak meg ne l�ss�k: dr�g�bb, mint a kincs!
M�sok palot�it irigykedve n�zed:
Neki nincs! Neki nincs!

Pedig:
Minden sz�vnek van egy csodakertje,
S minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve m�lyen, valahol, valahol:
Minden palot�ban egy fekete szoba.

Sz�v�rv�ny K�nnycsepp g�rd�l le boldog arcomon,
�lomba hullva fekszel a v�llamon,
s k�zben a sz�vem meg-meg remeg,
f�lve �lellek am�g csak lehet.

Szemedbe n�zek, hogy t�z�ben �gjek,
karodba b�jok, hogy t�bb� ne f�ljek,
arcodra ezer forr� cs�kot lehelek,
�lmodva �lem m�r r�g�ta �letem.

Reggel, mikor �bred m�r a nagyvil�g,
minden egyes porcik�m, csak ut�nad ki�lt,
nappal, mikor z�g a vil�g k�r�ttem,
v�gyom, hogy �lmodjak tov�bb �gy �r�kre.

S mikor a nap is �lmainak �l,
utols� szavam hozz�d �tra k�l
rep�l messze hozz�d, egy �des �zenet,
szeretn� ha tudn�d, csak �rted �lhetek.

Aj de az �lom, az nem ilyen �des,
minden egyes foltj�t szennyezi a m�reg,
mert az �g se hagyja, hogy �r�kre �lmodjak,
hisz senki sem tudja m�g, mit hoz majd a holnap.

Te is tudd, � �n kedvesem,
nem l�tezik nappal, ha nincsen �jjele,
nincsen kikelet fagyos t�l ut�n,
s nem nevet az ember, csak s�r�s ut�n.

De �n m�gis vallom, � �n v�dtelen,
nem lehetek boldog, ha te nem vagy velem.
H�t t�ged k�rlek, �n dr�ga szerelmem,
hazudd n�kem szent�l, hogy itt maradsz mellettem!

Mondd, hogy soha senki�rt el nem hagyn�l,
hogy nem csak a jelen, a j�v� is r�lunk sz�l m�r,
engedd, hogy higgyem, te megmaradsz nekem,
hogy nem lesz t�bb� mag�nyos, g�nyos �letem.

�gbe sz�ll az im�m, t�n a f�ld is hallja,
nem k�rn�k �n t�bb�, ha t�ged meghagyna,
nem emeln�m panaszra m�r szomor� sz�mat,
ha az �g engedn�, hogy ker�lj�n a b�nat.

De tudom �n is, ez csak egy mese,
a kir�lyl�ny is v�rhat a sz�ke hercegre,
sz�vem is �rti az �r�k igazat,
mindig t�l k�veti, a forr� nyarat.

Tudom �n mit rejt a j�v�,
l�tom a k�pet, mi nem is sejthet�,
s valahol �rzem, jaj, hisz te is l�tod,
egyszer mindenkit el�r majd a s�lyos b�nat.

De addig k�rlek �gess el szemeddel,
f�lt�n z�rj, m�g lehet vasp�nc�l sz�vedbe.
Er�sen �lelj �t gy�ng�d k�t karoddal,
s forr� cs�kot lehelj r� v�rv�r�s ajkamra.

Hitesd el velem, hogy te is elhihesd,
a sors is egym�snak termett meg minket,
s szerelm�k olyan, mint egy nagy feny�,
mely t�len ny�ron mindig z�ldell�!

> csaktitkonszeretlek.mp3 -

A g�g�s pillang�
Egyszer egy pillang� nem gondolta v�gig,
hogy nem oly egyszer� rep�lni az �gig.
Dalos pacsirt�nak a j� kedv�t elvette,
s a T�r�keny kis fecsk�t � biz kinevette.
Nektek az el�g, ha l�tj�tok a napot?
�n l�tni fogom az �sszes csillagot!
Nekiveselkedett, s csapdosta sz�rnyait,
hogy val�ra v�ltsa esztelen �lmait.
Olyan gyorsan rep�lt, ahogyan csak tudott,
s a f�ldt�l t�volodva egyre feljebb jutott.
G�g�s pillant�ssal a r�tre letekintett,
s elkacagva mag�t a vil�gra legyintett.
Azt�n nagy robajjal megd�rrent az �g:
Szent sz�zany�csk�m, elj�tt h�t a v�g?
A megvadult sz�l �gy el kezdett f�jni,
hogy a pillang�nak nem volt hova b�jni.
Dob�lta kis test�t biz ide, meg oda,
szeg�ny er�lk�d�tt, de nem jutott sehova.
S mikor m�r �rezte, veszt�t itt meglel�,
az �jsz�rke felh�kb�l egy g�lya rep�lt fel�.
Megl�tv�n pillang�t, baj�t meg�rtette,
s meggy�t�rt kis test�t h�t�ra feltette.
Hazaviszlek t�ged te buta �lmodoz�,
hisz hol vir�gaid, �lned csak ott a j�!
S b�rmilyen magasra is vinn�nek v�gyaid,
csak addig rep�lj fel, mit elb�rnak sz�rnyaid.
Bern�t J�nos

Hajtsd le p�rn�dra k�cos kis fejed,
Enged, hogy az �lom j�tszhasson veled.
Rajzoljon a k�pzelet sz�vnek tetsz� k�pet,
Aludj�l nyugodtan s �lmodj�l sz�pet.
Holdsug�r fonja �lmodat majd k�rbe,
S v�gyadat mutatja, mint egy t�k�rbe.
El suhan az �j, szinte �szre sem veszed,
�lmodat vigy�zva fogj�k a kezed.
Meg nyugszik a sz�v, de az �lomnak nincs v�ge,
L�t�nknek ez, a legszebb szenved�se.
Mert az �lom sokszor oly sz�p is lehet,
De tudjuk, csak j�tszik vel�nk a k�pzelet.
�s �gy neh�z sz�vvel �bred�nk,
Hogy tov�bb �lj�k rohan� �let�nk.
S ha ny�jtanak fel�d egy seg�t�
kezet,fogad el, �s Est�re
nyugodtan hajtod �lomra fejed.

J� �jszak�t sz�p �lmokat!!

Ahogy a napok r�vid�lnek...

Ahogy a napok r�vid�lnek,
�gy �rzem, mintha k�d borulna r�m,
Ahogy az �jjelek leh�lnek,
Mind gyakrabban jut eszembe any�m.

Mit oly sokszor elhalasztottam
Elmondan�m, mert �gy �rzem, hogy v�r.
J�v� tenn�m mit mulasztottam,
De nem lehet, mert � m�r messze j�r.

� mennyi mindent nem tettem meg!
M�g nem k�s�, te m�g megteheted
Meg�sz�lve is maradj gyermek,
Mondd meg neki mennyire szereted.

K�t keze �rted dolgozott csak.
Mindenn�l jobban szeretett.
Az �jjelt is nappall� t�ve,
�vott t�ged �s vezetett
M�g lehetett, m�g lehetett.

Amit akkor elfelejtett�l
Tal�n m�g j�v� teheted.
H�t menj, rohanj �s simogasd meg
A t�ged v�d� k�t kezet
Am�g lehet, am�g lehet.

S ha olykor nagyon elf�radt�l
� hozta vissza kedvedet
� tan�tott besz�lni t�ged
Nyitogatta a szemedet.
Mert szeretett, �gy szeretett.

Most v�r valahol megf�radtan
Nem k�r sokat csak keveset
H�t szaladj hozz�, mondj egy j� sz�t
Egy vigasztal� kedveset
T�n m�g lehet, t�n m�g lehet.

A sz�ve �rted dobogott csak,
Am�g belebetegedett,
De � titkolta nem mutatta,
Nem mondta el; hogy szenvedett
Csak mosolygott �s nevetett.

B�rhol is vagy, h�t fordulj vissza,
Az ember m�sk�nt nem tehet
�s cs�kold meg am�g nem k�s�
Azt az �ldott �des sz�vet
Ha m�g lehet, ha m�g lehet.

(Kib�di Ervin)

Te hogy mondan�d el, hogy sokat jelent neked,
Hogy nem telik el �gy nap, hogy ne gondolna R� sz�ved,
Hogy nem telik el �gy �j, hogy ne k�v�nj sz�p �lmokat,
Hogy ne sz�p�ten� meg arca az �lmodat?

Te hogy mondan�d el, hogy nem �rdekel m�s,
Hogy sz�modra egy kezdet lett az elm�l�s,
Hogy sz�ved m�g mindig csak �rte dobog,
Hogy szerelmes lelked m�g mindig ut�na zokog?

Te hogy mondan�d el, hogy m�g ma is visszav�rod,
Hogy minden �rny�kban alakj�t l�tod,
Hogy ablakn�l �llva az �r�dat n�zed,
S tudod, hogy nem j�n, hisz �gy teltek az �vek.

Te hogy mondan�d el neki, hogy m�g benned �l,
Hogy sz�ved-hasztalan b�r-m�g mindig rem�l...
A sors az id� kerek�t k�ny�rtelen�l tekeri,
S �gy �vek m�lt�n mindezt, te hogy mondan�d meg neki?

Ha mosolyt hozok a k�nnyek helyett,
�gy maradjak meg neked.
Ha csillog�ra v�ltom a szemedet,
�gy maradjak meg neked.
Ha kezed kezemben megremeg,
�gy maradjak meg neked.
Ha �n melletted �llok f�lve meg,
�gy maradjak meg neked.
Ha szeretn�k egy�tt f�lni veled,
�gy maradjak meg neked.
Ha vagyok �n neked a szeretet,
�gy maradjak meg neked.
Ha velem a sz�p m�g szebb� lehet,
�gy maradjak meg neked.
Ha te sz�pnek l�tod a lelkemet,
�gy maradjak meg neked.
Ha vagyok az, aki m�s nem lehet

�gy f�j,�gy �get �rzem itt benn,
A szivemben a s�t�ts�get.
B�cs�sz�val v�resre sebezve,
Eml�kszem m�g,
Simogat�, l�gy kezedre.
Mar� k�nnyek az arcomon,
Patakban peregnek le,
�n csak hagyom.
Bennem d�b�r�gnek a mi�rtek,
Tiltott a szerelem,
Id�t nem hagyott.
Ki ilyet nem �lt �t,
Pofont m�g nemkapott.
T�volb�l n�zni a kedvest,
Kezed, nem az � kez�ben,
Csak a v�gyat l�tni a szem�ben.
T�volb�l v�laszolsz,a v�red l�zad,
Menteni k�ne lelked,szeretn�d,
K�zeledn�l hozz�,de nem visz a l�bad.
Nemszabad,nemlehet,�szn�l kell lenned,
M�snak nemf�jhat,nem�rdemli.
Tal�n egyszer,t�nd�rnek sz�letsz �jra,.
Ez a szerelem �r�k,vigy�znod kell r� magadban,
F�j�n is gy�ny�r�,hallhatatlan

Ne, akarj...
Ne akarj magadnak kincset, gazdags�got,
k�v�nj ink�bb velem igaz boldogs�got.
N�zd a fecskep�rt, s meg�rted a dolgot,
mily apr� f�szke van, m�gis milyen boldog.

Te hogy mondan�d el, hogy sokat jelent neked,
Hogy nem telik el �gy nap, hogy ne gondolna R� sz�ved,
Hogy nem telik el �gy �j, hogy ne k�v�nj sz�p �lmokat,
Hogy ne sz�p�ten� meg arca az �lmodat?

Te hogy mondan�d el, hogy nem �rdekel m�s,
Hogy sz�modra egy kezdet lett az elm�l�s,
Hogy sz�ved m�g mindig csak �rte dobog,
Hogy szerelmes lelked m�g mindig ut�na zokog?

Te hogy mondan�d el, hogy m�g ma is visszav�rod,
Hogy minden �rny�kban alakj�t l�tod,
Hogy ablakn�l �llva az �r�dat n�zed,
S tudod, hogy nem j�n, hisz �gy teltek az �vek.

Te hogy mondan�d el neki, hogy m�g benned �l,
Hogy sz�ved-hasztalan b�r-m�g mindig rem�l...
A sors az id� kerek�t k�ny�rtelen�l tekeri,
S �gy �vek m�lt�n mindezt, te hogy mondan�d meg neki?

Igazs�g...
Az �let neh�z, a m�lt k�dbe v�sz.
A sz�v jelenbe n�z, s j�v�t megig�z.
Ha f�lsz, nem �lsz
Ha �lsz, rem�lsz..
gondold meg merre m�sz! S Te l�gy, ki sose f�l!

�zenet, a t�volb�l...
Szeretlek..

�n csak szeretlek
Mint f�ld,es�cseppeket.
Mint sziv�rv�ny az eget,
Mint h�vihar hatalmas
Hegyeket,
Mint anya a kisdedet,
Hi�ba s�r �jjeleket.
Mint kiflibe kanyarodott
Kiscica a tejet,
Szeretlek,
Mint �l� a term�szetet.
Leveg�m vagy,
S sz�vem dobban�sa.
K�nnyes szemem,
F�nyl� csillog�sa.
Sejtmilli�rdjaim
T�pl�l� var�zsa.

Minden idegsz�lam
�sszpontosul�sa ti�d.
Testet �lt�tt �lmom
Sziv�rv�ny pal�stj�t,
Ny�jtom fel�d.
Szerelemsz�tte,
Mosoly�lt�tte az eg�sz.
Csak addig hordd,
Am�g �lsz!