"Elfogyott a pezsgő, Elhalkult a trombita. Hidd, hogy ez az év lesz éveid legjobbika! Dolgozz, szeress és keresd a szépet! Adjon a Jóisten Boldog Új Év
pusszi J
2007.01.04. 16:04
igaz megértés, nem a világ jelenségeinek megértése, hanem az embernek, s rajta keresztül minden emberinek. Önmagunk megértése, megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat. A megértés feltétele: a szeretet, amellyel másokat a szívünkbe fogadunk. Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük az embert. Senkivel nem történhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az emberbe sok minden belefér: a nagyság épp úgy, mint a törpeség. Nem csak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll, a nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze. Mindig tudd: a dolgok egyszer történnek meg veled. A legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz
2007.01.04. 16:00
igaz megértés, nem a világ jelenségeinek megértése, hanem az embernek, s rajta keresztül minden emberinek. Önmagunk megértése, megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat. A megértés feltétele: a szeretet, amellyel másokat a szívünkbe fogadunk. Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük az embert. Senkivel nem történhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az emberbe sok minden belefér: a nagyság épp úgy, mint a törpeség. Nem csak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll, a nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze. Mindig tudd: a dolgok egyszer történnek meg veled. A legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz
2007.01.04. 14:33
neked:)):
2007.01.04. 13:53
Talán már csecsemőként is utánad sírtam, De te nem hallhattál. Tán gyermekként kiáltottam utánad, De meg sem fordultál. Kamaszként megtéptem a ruhám, Csak hogy figyelj rám, De Te észre sem vettél, Rám sem pillantottál. Felnőttként aztán elfogytak szavaim, A csend lett a zeném, Csak néma sóhajaim Küldözgettem feléd. Végül nem marad másom Csak magányom könnyei, Szerelmemből rügyező bánatom Harmatcseppjei. Végre rám találtál És szívedig emeltél, Szerelmed szárnyán A csillagokig vittél…
Szeretetpuszillak drága Margó
tegnap 16:40
Szeretettel gondolok rád és puszillak:én
2007.01.04. 10:59
Senki nem ismeri az utat, amely előtted áll. Még soha senki nem járt ezen az úton, és nem is fog más járni rajta, mert ez a te utad.
Olyan egyedülálló, mint amilyen egyedülálló te vagy. Igen, egyedülálló vagy, és különleges, egyedülálló módon kell hozzájárulnod az élethez: ez a te igazi rendeltetésed.
Menj hát az utadon, menj azon az egyedülálló módon, amely csak a tiéd, de ne próbálj mielőbb célba érni. Mert nincsen cél. Maga az út a cél, a cél csak az út vége és egy új út kezdete.
Élvezd hát utadat, a te egyedülálló, csodálatos életutad. Engedd, hogy az élet mindennap megajándékozzon, és ha készen állsz, engedd, hogy "belső mestered" vezessen. Életed egyedülálló melódiáját ekképpen fogod egyre tisztábban hallani magadban. És énekelj! Mert minden a te örömödre teremtetett. Az egész teremtés éretted van!
iv
2007.01.04. 10:43
Ha valakit egyszer igazán, szívből szerettél,elfeldni őt soha nem fogod, még ha ez ellen bármit is tennél! Mert minnél jobban elszeretnéd feledni vagy gyűlőlni akarod, annál jobban érzed, hogy szereted Őt, bárki is fogja közben a karod! Szeretni úgy már sohasem fogsz, ahogy Őt szeretted, s szereted most, mert akárhogyis akarod, feledni Őt egy percre sem fogod. Ott lesz a szívedben a legszebb, s legfájóbb érzés; ott lesz a szívedbe temetve, míg el nem ér a sors végének keze és a sírodra lesz írva, hogy: "Itt nyugszik az ki igazán, hűn, s szívből szerelmét szerette!!!
ŐSZI ESTE.. Elmentem a házad előtt ,megremegtem ,eszembe jutottak az eltöltött orák szemembe fujt a szél egy sárga levelet .ősz van . de már nem egyűt megyünk be az ajtón ,már nincs fénye lelke, Már nem várjuk hogy hogy hogy kattanjon a zár ,ősz van,vele meghalt egy szerelem., És most mégis ujraélem a gyönyörü napokat ,Szép volt .tul szép ..........! olyan szép hogy megirigyelték az istenek ,halandoknak ekkora boldogság -nem jár . Másfelé visz az utunk , Az ajtó zárva a szél fuj a levelek hullanak ,a szivem ujra megremeg.elindulok ,egyedül .vajon merre visz az utunk , Fázom ,a régi emlék felkavart ,ujra élt minden emlék , Szerettem!egy elmult szerelem,vajon miért fáj?mi fáj.- M
2007.01.03. 20:44
nno:))
Csak az itt, csak a most. A máskor, a máshol nincsen. Milyen Isten képes rá, Hogy kétszer is elveszítsem? Hagyjon el, hagyjon így Ne büntessen, hogy higgyem, Tegye most, ha gondol rám, De holnap már ne segítsen. Hagyjon el, hagyjon így Ne álltasson, hogy szeret. A kezem rég nem fogja már. Panaszkodnom nincs kinek. Nem érdekel, mit ígér, És nem érdekel a holnap. Csak az itt, csak a most, A harangok másért szólnak. Most kell árts, Vagy most kell érts. Most kell gyülölj, Vagy most kell félts. Figyelj rám itt és most, Hogy el ne késs. Most kell árts, Most kell érts. Most kell gyülölj, Vagy most kell félts. Törödj velem itt és most, Hogy el ne késs.... Most kell árts, Vagy most kell érts. Most kell gyülölj, Vagy most kell félts. Figyelj rám itt és most, Hogy el ne késs. Most kell árts, Vagy most kell érts. Most kell gyülölj, Vagy most kell félts. Törödj velem itt és most, Hogy el ne kés
2007.01.03. 20:38
Csatolt kép:
Ahogy múlik az idő, egyre közelebb érezlek. s miattad úgy érzem, nekem süt a nap az égen, engem símogat a szél, nekem szól minden szerelmes vers és dallam szinte hívogat, hogy halljam. Csupa boldog mámoros pillanat, mely az estéimen elringat. S gondolataim legmélyén, mindig együtt vagyunk, Te meg én! ii
2007.01.03. 20:24
neked:))))
Néha kell, hogy valaki suttogva egy csendes helyre hívjon... hogy egy vén fa kérgébe valami ostoba verset írjon... ... Dadogjon, ha beszél, s ez ne legyen valami ostoba szeszély, csak egy egyszerű tétel: Mit az érted dobogó szív halkan kérlel...
˝Szeretlek?!˝
Mi van egy száraz szóban, mi feloldódhat az első csókban? Mi elemésztve rágja be magát a létbe... Mikor dermedt szíved felkurjant az égbe! S úgy sikolt, ahogy a vér dalol. ... Mikor valahol, egy árva madár párjának énekli a mámort...
2007.01.03. 20:03
Csatolt kép:
neked:)
A tegnapokkal fogy az élet,
a holnapokkal egyre nő,
s szemedben mégis mindörökké
a mának arca tün elő...
Ezért ha illan ez az év is,
s a multba szállva szétomol,
lelkeden ott a kincs örökre,
amely valaha benne volt.
2007.01.03. 19:54
neked:)
"Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában. Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal."
2007.01.03. 17:44
ma 09:03
ma 08:42
Bodor László : Egy csillag az égről lehullott.
Képzeld azt, hogy egy folyóban úszol! A víz kéklő, és élő. Az élet vize ez. Képzeld azt, hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz hol lassabban, hol gyorsabban! Az élet dolgai ezek. Képzeld azt, hogy néha elfáradsz, szürke felhőkből eső áztat, és olyankor a partra kívánkozol! Nehézségek ezek. Képzeld azt, hogy egy-egy öbölben a folyó lelassul, és te megpihensz! A gondoskodás öblei ezek. Képzeld azt, hogy partra szállsz és gazdagon nyíló, illatos rétre találsz! Száz meg száz mosoly örökké nyíló szirmai ezek. Képzeld azt, hogy langyos szellő karjai ölelnek, s szárítják nedves ruhádat! Szerelmes kezek lágy fuvallatai ezek. Képzeld hozzá az aranyló napot! Melegségét érzed a bőrödön és a szíved mélyén. A törődés sugarai ezek. Képzeld azt, hogy a part mentén gyümölcsfák ontják feléd tavaszló zöldjüket és te lombjaik alatt üldögélsz! A nyugodt pihenés árnyai ezek. Képzeld azt, hogy behunyt szemmel falevelek suttogását és fűszálak hajladozó neszét hallgatod! A csend hangjai ezek. Képzeld azt, hogy gyümölcsöt szakítasz a fáról, és ízét kívánva beleharapsz! A mézédes nedv hegyről lezúduló kristálypatakként mossa át tikkadt torkodat. Új életerő íze ez. Képzeld azt, hogy fürge szárnyú, röpke pillangók játszadoznak pajkosan gondolataid körül! Az öröm apró gyermekei ezek. Képzeld azt, hogy zamatos, fűszer illatú levegőt szívsz be az orrodon, mely felüdíti tested, lelked! A szabadság illata ez. Képzeld azt, hogy amikor kinyitod a szemed, és az égre pillantasz, fehér felhők vattapamacsán átívelő szivárványt látsz, mely a nap sugaraitól áttetszően ezerszínűre festi folyódat! A szeretet sokszínűsége ez. És most képzeld azt, hogy mindez valóság!
2007.01.03. 17:37
neked:) Ne titkold el mi szívedben él, Nem kell, hogy szebb s jobb legyél! Nem hatnak rám gyönyörű szavak, csak mutasd meg nekem önmagad.
Hidd el te vagy minden álmom,Minden éjjel testedre vágyom,Ne szólj semmit fogd meg a kezem,És add meg magad: Egy nap sem múlik el, hogy Rád ne gondoljak, egy éjjel sem, hogy Rólad ne álmodjak!Mindig és mindenhol a Te arcodat látom, Téged szeretlek, és utánad vágyom!
Nem írom azt, hogy szeress, azt se írom, hogy gondolj
neked:)
neked
neked: József Attila
KERESEK VALAKIT
Tele vágyakkal zokog a lelkem Szerető szívre sohase leltem, Zokog a lelkem.
Keresek Valakit s nem tudom, ki az? A percek robognak, tűnik a Tavasz S nem tudom, ki az.
Csüggedő szívvel loholok egyre, Keresek valakit a Végtelenbe, Loholok egyre.
Könnyim csorognak - majd kiapadnak: Vágyak magukkal messzebb ragadnak - Majd kiapadnak!
Búsan magamnak akkor megállok, Szemem csukódik, semmitse látok - Akkor megállok.
Lelkem elröppen a Végtelenbe, Tovább nem vágyom arra az egyre, A Végtelenbe.
nekedÍ:)ózsef Attila
TEDD A KEZED
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna.
Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna.
Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna.
1928
Süvölt a zivatar a felhős ég alatt, a tél iker fia, eső és hó szakad. Kietlen pusztaság ez, amelyben lakunk, nincs egy bokor sem, hol meghúzhatnánk magunk. Itt kívül a hideg, ott az éhség belül, e kettős üldözőnk kínoz kegyetlenül, s amott a harmadik, a töltött fegyverek, a fehér hóra le piros vérünk csepeg. Fázunk és éhezünk, átlőve oldalunk, részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk!
neked:)
neked.) A szeretet egyesít és elválaszt, elgyengít és szilárdan megtámaszt. A szeretet gúzsba köt és felszabadít, megőrjít és végleg kijózanít.
...
Csillagok gyúlnak és kihunynak, világok keletkeznek és elmúlnak... A lélek örök és szeretete az örökkévalóság üzenete.
( Meditáció a Szeretet angyalával )
....
2007.01.03. 17:30
neked:))
Minden csak komédia!
Szegény-szegény apró legény, Ma este munkába állsz! Mókázz, nevess, hogy pénzt keress! Ha kell a fejedre állsz! Most még tiéd, mező s a rét, De este már a munka vár, Kezdődik az életed!
Refrén: Tanulj meg fiacskám komédiázni, Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell, Magaddal törődj csak, más senkivel. Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek, Ne higgy az eskünek, ne higgy soha, Tanulj meg fiacskám komédiázni, Mert minden csak komédia.
Nem voltam mindig szegény, Jó anyám gonddal nevelt, Ágyam fölött Ő őrködött, S altatódalt énekelt. Múlt az idő és jött a "Nő" S én hittem neki bután,
Refrén: Tanulj meg fiacskám komédiázni, Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell, Magaddal törődj csak, más senkivel. Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek, Ne higgy az eskünek, ne higgy soha, Tanulj meg fiacskám komédiázni, Mert minden csak komédia.
Ő volt a fény, életem egén, Miként egy oltári szent, De jött egy más komédiás, S ő most a másikkal ment, Anyuska volt... anyuska nincs, Anyuskád cserbenhagyott, De jó apád vigyáz reád, Ő lesz őrangyalod.
Refrén: Tanulj meg fiacskám komédiázni, Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell, Magaddal törődj csak, más senkivel. Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek, Ne higgy az eskünek, ne higgy soha, Tanulj meg fiacskám komédiázni, Mert minden csak komédia.
Egy régi dal..... neked:)))) Szeretnék boldogabb lenni egy kicsikét! Zenét hallgatnék nap hosszat,és tanulnám a dalokat. Gitár,és orgona szólalna mellettem,s felpörögne a dob mögöttem. Majd utaznék messze,határokon túlra,vagy csak a közeli helyeken kóborognék nap hosszat. Nézném a hajókat, ahogy vitorlákat bontanak,és kalácsot szórnék a hattyúknak. Ülnék egy padon,és hullna rám a sok fény,érezném a nap csábító melegét.
Mikor haza érnék,- világos, nagy szobába lépnék,s benne fehér lenne az ágy,s az ablak mögött kitárulna a szép kertem. Leanderek,és rózsák pompáznának fehéren,vörösen.Az ég meg oly kék lenne,mint tiszta időben a tenger. Szeretkeznék gyertya-fényben,és tudnám,hogy reggel is vele ébredek fel. Nem maradna üresen a hely mellette,és nem éreznék több könnyet a lelkemen.
Hisz csodás a világ ami körbe vesz bennünket,csak nem találjuk benne a helyünket.Gyarlók vagyunk mi emberek,és csupa önzőségből nem hagyjuk,hogy a természet olyan maradjon, ahogy mi szerettük valamikor,nagyon rég.,csendes gyermekkorunk idején.
Mikor fáradt vagy, hunyd le szemed,..... . neked:)) És én már is ott vagyok veled. Homlokodra csókot lehelek, Simítom két fáradt kezedet.
Hozzád bújok, némán szeretlek, Teljes lelkemmel körbeveszlek, Álmodat vigyázom éberen, Hogy legalább akkor légy velem!
Úgy ölellek némán szeretve, Csak csendben és halkan pihegve, Hogy semmi fel ne ébresszen, Csodás álmom, nehogy elvesszen!
neked:)) Nem kérek Tőled nagy dolgokat, Nem kérem a csillagokat, Csak egy apróságot, mi mindent Jelenthet… Csak ennyit kérek…
Egy hosszú napot, csak melletted, Egy végtelen órát, veled kettesben, Egy édes percet, csak te meg én, Egy röpke pillanatot, ami csak az enyém…
Bevezető szöveg - Michael: Olyan gyönyörű vagy ma este. Szemeid oly bájosak, szád oly édes. Sokan félreértenek engem, ami azért van, mert Egyáltalán nem ismernek. Csak meg akarlak érinteni és a karjaimban tartani. Szükségem van rád, istenem, szükségem van rád! Nagyon szeretlek!
Michael: Valahányszor fúj a szél A te hangod hallom, Hívlak téged... Reggeli suttogások, szerelmünk pirkad. Az ég boldog, hogy eljöttél...
Tudod, hogy érzek Ezt nem ronthatjuk el. Büszkén mondom, hogy szeretlek. Szerelmed felemel, bárcsak boldogulnék. Ez most az örökkévalóság, a szerelem a válasz.
Siedah: Már hallom a hangod Téged választalak, a te szerelmed. A menyországban járok, Ha szólítasz, hárfák hangját és Angyalok énekét hallom.
Tudod, hogy érzek Ezt nem ronthatjuk el. Nem tudok nélküled élni."
[Michael Jackson: I Just Can't Stop Loving You (Nem tudlak nem szeretni) - részlet]
Álmok nélkül
Rohan az élet mint egy gyors vonat, messze elrepít..az álmaimba.. Minden állomás egy pillanat, mindig rá talál, ha hivlak itt vagy
Ez igy volt szép, ez igy lesz jó, de porba hulott minden szó...ez igy volt szép, ez igy lesz jó, ez igy lesz jóóóó....
Refrén: A régi fényben ujra szállnom kell, de addig ringass még, az álmaimban, őrizd meg vágyaidat, szállj tovább régi titkaid ne fedje homály...felforgat mindent ez a nagy utazás együtt indulunk az élet útján..ugy tűnt a széllel szemben nincs akadály de álmok nélkül nem élhecc tovább...
örökre búcsúznak a tegnapok hosszú éjszakák, őrült nappalok után, nélküled üresek az álmaim veled nincs határ, szived börtönébe zár...
neked
2007.01.03. 17:24
Barŕtsŕgbizonyitvŕny
Ha megfoghatnék egy szivŕrvŕnyt megtenném,
csak Neked, hogy a szépséget megoszthassam Veled!
Azokon a napokon, amikor egyedül érzed Magad, épitenék Neked egy hegyet, ami csak a Tied lenne!
Egy hely a kikapcsolodŕsra, egy hely egyedül lenni.
Ha a gondjaidat a kezemben tartanŕm a tengerbe dobnŕm öket!
De ezeket nem vagyok képes megtenni
Nem tudok hegyet épiteni, vagy megfogni egy szivŕrvŕnyt.
De engedd, hogy az legyek, amit legjobban tudok.
Egy barŕt aki mindig Veled van!
Lehet, hogy szerettél volna, ha ismertél volna. Ha ismerted volna a gondolataimat. Ha végigsétáltál volna az álmaimon, és az emlékeimen. ...Igen, lehet hogy szerettél volna. Ha csak rászántad volna az időt..."
,,,
....
Megsímogattad a lelkemet, és én megsímogattam a lelkedet. Jó hogy minden ilyen szép most napos lett a belső kép. Utamon fényként kisérnek szavaid, utadon fényként kisérnek szavaim, s vagyunk mint két hófehérbe öltözött, olykor vad viharfelhőbe költözött, könnyű szárnyon repülő esőcsepp, kiket utol csak a napsugara érhet. S ha utolér, felszippantja testünk, s a víztükörben látszik az égre festve, eggyévált szerelmünk...
...neked:))
Szeptember volt Rég nem láttalak, régen nem jött rólad hír, igaz sosem voltál az, ki leveleket ír. Ősz felé mutat a naptár a falon. Egy régi dallal ébredek, egész nap dúdolom:
Szeptember volt, már búcsúzott a nyártól a világ. És mi áttáncoltunk minden éjszakát. Most újra szeptember van, gondolsz-e még rám ?
Elsodort a szél, s te hagytad, hogy elvigyen. Neked játék volt csak, ami nekem igaz szerelem. Miért járunk mi mondd furcsa, külön utakon, ha emlékedet minden ősszel újra kutatom ?
2007.01.03. 17:06
szeretet türelmes, jóságos: a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.”
Dal az életről
Néha nehéz, néha könnyebb, néha mosoly, néha könnyek, néha megbocsátás, néha ítélet, néha csüggedés, néha remények. Az Élet az, mely nyomomba' jár ha megállok, ő is megáll
s vár, hogy induljak már, mert nincs idő ott van mögöttem a következő, kit lökdösni, rúgni kell
és bíztatni, ha menni nem akar: "Igyekezz! Végezd életed hamar!"
Néha ilyen, néha olyan, a fő, hogy ne vedd komolyan ne hallgass rá, mondjon, 'mit akar, hisz nemsoká' minden jó lesz a közömbös -kedves föld betakar.
Nézem, ahogy a tündér arcán Pajkosan táncol a fény,
S hajára - szerelmesen - szelíd csillagok fényét csókolja az éj.
Bársonyos mosoly pihen puha ajkain,
Szemei elrévednek múltunk titkain.
Csak nézem, és lelkemet boldogság hatja át,
Szívemben kinyílik a legeslegszebb virág. Érzem, ahogy körül ölel a szeretet melege,
Melyet a tündérek leheltek szívembe
Barátaim lettek e földöntúli lények, Melyek emberekként ma is köztünk élnek.
....neked:))
"Szemed fényei Szép emlékek mint az árnyak örvények drága képe leng- aranyködön át itt járnak panaszos lelkünk elmereng- virágok könnye láncfüzér csillagútjai mást akartak- hiába vitt messze a szél szemed fényei itt maradtak
Álmod lennék majd. Szerető, mindig csak utánam epedő, ágaskodó, sóvárgó kivárás, csókokban ébredő kívánás.
Álmod lennék, mely átölel, és tüzes ölében ringat el. Egyetlen álmod és vágyad Ne csak én epedjek utánad
neked:)))
neked:)) Susogó csendű selymes sötétben valami feldereng a messzeségben. Talán csak szemed kékségét látom ragyogó fénye süt át a homályon. Talán reményem ragyog fel szépen álmom bódító kék tengerében. Talán csak álmom andalít újra… szeretsz talán már fölém borulva. Talán kényeztetsz szerelmes szókkal incselkedőkkel, kedves-bohókkal, talán csókolsz majd, perzselő csókkal, s talán felszakad bennem egy sóhaj. Talán megosztom veled világom amit könnyebbé tehet az álom. Talán velem vagy ezen az éjen susogó csendű, selymes sötétben
Ha hozzám érsz, beleremeg a föld, Vágyat érzek. Elhatalmasodó vágyat, Mely éltet s áltat, Hogy enyém vagy De én tudom, hogy nem így van! Éltet a csókod, áltat a hiányod.
Ha megcsókolsz, beleremeg a föld, Sikítok. Fájdalmasan sikítom, Mert öl, kínoz. S én indítom Hadjáratom ellene, De hiába. Ő az erősebb. Megöl a csókod, kínoz a vágy.
Ha ölelsz, beleremeg a föld, Kívánlak. Kívánlak az első perctől fogva, Azóta szenvedek magamban nyomorogva. Azóta kínlódom egyedül Nappal s a fájdalmas éjjel. Hasít a vágy, kívánlak.
Mert beleremegek, ha hozzám érsz, ha szólítsz, ha megcsókolsz, ha súgsz, Ha búgsz, ha vágysz, ha szenvedsz, Ha remeg tested, ha izzad homlokod, Ha fájdalmad ordítod, Ha lágyan odabújsz s nyomsz egy csókot homlokomra, Ha mondod, én vagyok a hiányzó oldalborda. Ha súgod, szeretsz, Ha. . ha beleremeg a föld, Én beleremegek. . .\"
2007.01.03. 16:59
világon minden kapcsolódik mindenhez. Bármit teszünk is éppen, azzal egy idôben ugyanazt teszi valaki más is. Ha a szeretet és a hála üzenetét sugározzuk magunkból, valahol a világon valaki szeretettel és hálával telik meg."
Nem bánat az! Nem bánat az,bárhogy sajog a szíved, Ha már a tied volt, s akkor elveszíted, Nem bánat az,ha csokolt már az ajka, Smost más csüng édes szédülésben rajta.
Ha boldog órák,pásztororák képe Kisér a puszta,magányos sötétbe, Mint téli kertben a szines tavasz- nem bánat az! De az bánat ,ha kezét sem fogtad. Álmodban jött csak csodának titoknak Ha ugy szoltál csak hozzá imádságban, Dalos fohászban,kérve sirva,vágyva.
Tied se volt s már életedhez kötve És akkor érzed ,elveszett örökre, És nem lessz fénye többé éjszakádnak, Az a bánat!
Ki minek gondol, az vagyok annak. Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: te vagy magad ki e jelet vonja s vigyázz, hogy fénybe vagy árnyba játszik, mert fénye- árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: rajtam látsz törvényt saját magadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: mint tükröd, vagyok leghűbb barátod."
Hogy bíbor lázban hánykolódtam, az üvegajtó állt elém, a zajtalan, a hangtalan, csupa ezüst, csupa arany, a sarka tűz, kilincse fém. Az üvegajtó állt elém, üvegje köd és alkonyat, bámultam benne arcomat, s mint víziárny lengett felém, akár vak tükrök lemezén, hogy bíbor lázba hánykolódtam.
Néztem közelről meghatottan, ez az ajtó, ismertem én, ezen suhant el kisöcsém s ezen a bűvös, tükrös ajtón ment el, mikor leszállt az alkony, kis, kékszemű húgom, szegény, már régesrég ismertem én. Csupán egy tükör az egész, aki belenéz, belevész, és aztán nincs többé remény, egy kép az üvegen kilobban.
Múlt este én is jártam ottan.
Kosztolányi Dezső
2007.01.03. 16:54
Törlés
Könnyeimet tartom vissza , Nem akarom gyengeségem mutatni, Remegek és átfut rajtam a hideg, Mert elvesztettem ,elvesztettem a hitet!, Könnyeim kezdenek száradni arcomról!., Nem szabad roszrol gondolnom már, Erősnek kell lennem ,összekel szorítanom a fogam Hogy csönben legyek ,ne ordítsam ,ne áruljam el magam!"
“a barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos, hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.”/ Müller Péter/
A hajnali derengésből lassan szikrázó fény lesz,
S bár a nap melegének már nincsen ereje, Fénye arany ragyogással érkezik a földre,
Hogy bennünk ragyogjon tovább égi fensége.
Ma tiszta az idő. A csalfa köd nem bolyong a házfalak között.
Talán fázott a korán jött hidegben,
S előle szívembe költözött.
Kusza, átláthatatlan gondolatok kavarognak bennem. Félem a mai napot.
Tartok attól, hogy ma törött szárnnyal fognak repülni Az angyalok.
Ma sokan vonulnak az utcára Mindét oldalról, Hogy hitük mellett kiálljanak, Vigyázd őket édes Istenem, Hogy ne feketén nyugodjon le a nap
Ma én leszek a holdfény...
... s belopódzom az ablakon át, Mint aki hosszú útról haza tér, Oda bújok Hozzád.
Aranyszínű virágporral Csillagot festek két szemedre, Mintha pillantásod csillogása Napvilágnak fénye lenne.
Majd két kezemmel betakarlak, S hangtalan érintésem megtöri a csendet, Ha sírsz, én könnyeimmel vigasztallak, S akár a holt fény, felolvadok Benned.
neked:) "Mondj kevesebbet, mint amennyit érzel. A biztosnál is mondj kevesebbet - még, ha kopárrá lesz is a látszat így; hogy a keserű csalódásban oly gazdag világ édes-csalódás-állománya (olykor és esetleg) gyarapodhassék. Ezt csakis a Kevesebb által érheted el. Sokból túl sok van. Az embléma rég eltakarja a tárgyat, az ár az árút, a nyelv a beszédet. És talán örökre fogadd meg, hogy Valamirevaló Ügyben sosem ejtesz ki a szádon afféle hazárd, veszélyes, viszolyogtató szavakat, mint "örökké", mint "soha"."
Boldogság! Igen őrzöm magamban minden cseppedet! Óvlak s titkollak addig amíg el lehet. S ha majd benyitok a másik ajtómon, akkor az ablakom is kitárom. S friss harmatos zsenge szeretettel, töltelek meg új hevülettel. Aztán tovább adlak, mézízemmel megcsorgatlak, S ígérem nem lesz hozzád más oly hű, mint én, mert ott leszek veled az életem végén...
A vén Hold lassan ébred. Csillagfényben mosdatja az arcát, Földre küldi legszebb tündérlányát. Az Álomtündért, ki csillagfényből szőtt ruhában jár, Selymes fényű haja közt virágillat bujkál. Vállán gyémántfényű selyemkendő ragyog, Mint víztükrön a hunyorgó csillagok. Ajkán szelíd mosollyal, lágy dallamot dúdol, Szemeidre selymes puha álomport szór. Finom ujjaival megérinti arcod, Szemével üzeni: Legyen szép az álmod.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
nno:))
