|
|
Én azt hittem, enyém a tenger,
Amelynek mélyén a gyöngy terem.
Én önpusztító gyötrelemmel
E kincset vágytam szüntelen.
Lebuktam ím és fölmerültem,
Szorítva gyöngyház álmokat.
Megsebzett szívvel, szelídülten,
Felnőtt lettem egy perc alatt.
Szeretettel puszillak:a :) | |
szép napot P ...
|
TÜNDÉRKERT
Hol van az a kis kert
mesék szép világa
Hol aranyalmát hordoz
a fák ezüstös ága.
Hol van az a tündér
kit varázslat őriz
Szabadulást várva
rabságban van ő is.
Hol a rút boszorkány
kinek gonosz lelke
Hatalomra vágyva
mindent tönkre tenne.
Hol van a királyfi
elszánt bátorsága
Megvív a gonosszal
életre-halálra.
Szívedben virágzik
a tündéralmák fája
Csillagfényes éjjel
madárka száll rája.
Felkel a nap reggel
Messze űzi álmod
Addig járj az úton
míg meg nem találod |
A csillagok örökké élnek
Csodákat láttam, csodákat éltem
Volt úgy, hogy vártam, volt úgy, hogy féltem.
Jártam az égben, csillaghoz értem
S hogy hogy még élek magam sem értem
A csillagok örökké égnek
Nem fogynak el, mint az élet
A földön is vannak és eltűnnek csendben
De tudjuk, hogy annyival több lesz az égen
A végtelen nem érhet véget
A csillagok örökké élnek
|
A szép jövőt álmodja minden férfi és nő ...
Nem veszi észre, hogy közben telik az idő.
Szépnek álmodja és hiszi a valóságban,
de sokszor az álmok mind valótlanná válnak.
Álmodják, hogy minden rózsás és csodaszép,
de ébredéskor mind ez csak szappanbuborék.
De amíg él az ember..... mindig csak remél,
mert ez a vágy - érzés a szívébe örökké él.
Benne él a vágy, amely sokszor mint a vulkán,
kitör, mindent elsöpör a forró tűz,az izzó láng.
De később ez már csak szunnyadó parázs,
mert elmúlik a szép érzés, elmúlik a varázs.
Az élet szép, de Te csak álmodd tovább....
de tudnod kell, sokszor fájni fog a valóság.
Te csak bátran evezz az élet vad tengerén,
amíg csak élsz, amíg a vágyad benned él |
Magányos, álmos esteken, megsebzi lelkem a bánat,
Ilyenkor mindig jobban vágyom utánad.
Az égen a hold is sápadtan ragyog,
Hiába kacsingatnak rá pajkos csillagok.
Hiába van idebenn ölelő meleg,
Ha féltő szereteted nem védi szívemet.
Hozzád vágyom, oda, hol szerelmed ölel át,
Hol elfelejtem a világ összes bánatát.
Hol lágy, szerelmes szavakat suttog az este,
És felhő ágyán elpihen az álmos hold teste.
Ott vad vágyunk mindig lángra gyúl,
S a szerelem bíbor köde lassan ránk borul…
klera
|
szeretettel K  |
Mosolyogj még ha fáj is,
Könnyed ne lássa senki.
Légy erős,
S add önmagad,
Ne vész el a sötétben ,
Lépj a fényre ..
Viruljon ki arcod..
S légy boldog .. mindörökre.
Kellemes pihentető hétvégét kívánok |
KÉT DOLOGRA KELL TÖREKEDNÜNK ÉLETÜNKBEN:
ELŐSZÖR ARRA,HOGY MEGSZEREZZÜK,AMIT AKARUNK,
MÁSODSZOR ARRA,HOGY ÉLVEZZÜK!
CSAK A LEGBÖLCSEBB EMBEREK ÉRIK EL A MÁSODIKAT!
iD |
Csatolt kép: 
N
E SÍRJ, HA VALAKI NEM SZERET, MERT A BÁNAT MEGÖLI SZÍVEDET.
SZERESD AZT,AKI MEGÉRDEMLI,LEHET HOGY TITOKBAN Ő IS
EZT TESZI.
HA AZ ÉLETBEN BOLDOG AKARSZ LENNI,
ELŐBB TANULJ MEG TŰRNI ÉS SZENVEDNI.
OLYAT SZERESS,AKI TÉGED IS SZERET,
HOGY NE ÉRJE BÁNAT SZÍVEDET.
FÁJNI KELL A SZÍVNEK
HA IGAZÁN SZERET
MERT FÁJDALOM NÉLKÜL ÉLNI NEM LEHET.
VALAKIT MEGSZERETNI EGY PERC IS ELÉG
DE ELFELEJTENI
EGY ÉLET IS KEVÉS. I.D, |
HIÁNYZOL NEKEM! |
Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni: KI MINDIG MOSOLYOG
|
|
Tengerparti emlék!
A tenger hullámzott ,forró szél söpört végig a parton ,csillagok mint a
szentjánosdogarak ürün lepték az eget azon az éjszakán .kézen
sétált egy férfi ,s egy nő .közelükben forró volt a levegő .egymás kezét
fogva szerelemtől izzva ,beszélgetek ,csókolóztak ,tervezték a Jövőt .a
hold fényesen ragyogott .mert látta két boldog ember szövi álmait .alig
várták hogy kettesben legyenek ,a kéj átjárta testüket ,akkor még
minden szónak súllyá volt köztük .a Szerelem ,mely mindent elsöprő
erővel tört le rájuk .A nő olyan boldog volt mint életében soha ,mindet
levetkőzve csak szerelmének élt .csak azt nézte hogy teheti még
boldogabbá ,nem számítottak figyelmeztető jelek ,Ő szeretet!.így volt
heteken át szinte bénítóan hatott rá ,hogy talán el is veszítheti ,hisz a
férfi napközben a tengert járta ,elfeledkezve hogy valaki nagyon
várja .Mind többet maradt távol kedvesétől ,másnál kereste a
boldogságot ,,zsebre ,kobra vágyott.mikor együt voltak újra a szerelem
dúlt ,de már csak a nő szívében .az egész forró hajó utak ,a
tikkasztó hőség ,a férfi erejét vette ,sokat dolgozott ,és a szíve
mindinkább másfelé húzott .hanyagolta ,becsmérelte a nőt ,ki sokat
szenvedett miatta ,de ha a párja mellette volt elfeledett minden
megalázást ,csak hü szerető volt ki leste szerelme kívánságát ,vágyát
úgy elégítette hogy azt a férfi is tudta ,nagyon kevesen tesznek szívvel
lélekkel a testi szerelmet ily szenvedélyes szerelemmel .ez tetszett is
nagyon ,növelte férfi büszkeségét .Tudta hogy szeretik mindent
megtesznek érte .nem volt mit félteni ,nem kellet harcolni ,hisz minden
az övé volt akkor mikor akarta ,mikor kedve volt hozzá .A nő beteg
volt ,titkolta betegségét ,de tudta egyszer kiderül ,s akkor ,nem lessz
több tervezgetés ,nem lessz már vágy a férfi szívében hogy őt
ölelje .Félelem fogta el a nőt ,de felkészült hogy a mesének vége lessz
ahogy sárgulni kezdenek a levelek ,úgy hűlt ki a férfi szerelme ,a nő
iránt .azt mondják megérzik a szerelmes szívek ,mikor dobják
félre ,érezte ezt a nő ,érezte hogy ahogy a tenger vize hűld ,úgy a férfi
szívé is .nem tudta csak érezte nagy baj van ,a betegség felőrölte
erejét ,mint mindé nő ő is érezte a baj okát .de nem merte hinni .de
bekövetkezett ,orvostól orvosig járt ,de a férfi soha nem kérdezte ,/mi
a baj/.eljött az ősz hideg jeges szél söpört végig a tengeri sétányon .a
nő már egyedül volt bánatával betegségében gondjaiban .elment Ő
kiért az életét adta volna .az eső verte könnyes arcát ,égető fájbalom
járta át testét lelkét.mikor felébredt a korházi ágyon ,már csak
iszonyatos üresség volt benne .Szinte nem
élt .próbálkozott ,megalázkodott .csak elutasító gúnyos felelet volt a
válasz ,Tovább nem kereste ,de folyton belé botlott .hideg éjszakákon
álom gyötörte .fagyos lett a szíve ,már nem akarta őt .csak úja
felélni , menni előre ,de olyan nehéz , mikor a szobájában
minden rá emlékeztette ,Hóval borított hegycsúcsok alatta a kék tenger
nyugodott medriben: .esni kezd ezt a hó .nagy pelyhekben a tenger
felett .majd hirtelen kitisztult ,csillagok lepték el az eget a vén hold
integet .de a nő egyedül csak megy élőre a semmibe ......még egyszer
megkérdezi az öreg holttól .Miért ?választ nem kap .csak a fülébe
cseng "a senki ,,",,
 |
|
Van egy angyal ki ránk vigyázz,
Ki álmunkat őrzi s óv .. mint édesanyánk.
Ki szemét le nem veszi rólunk,
Ki csak a jót látja bennünk ,
Ki mindig megért,
ki fel nem adna semmiért!
abba
|
[Friss hozzászólások] [Későbbi] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [Korábbi]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
